Egyszer két Zen  szerzetes sétált egy patak mentén.  Séta közben megláttalak egy arrafelé haladó fiatal, szexi nőt aki nagyon szeretett volna átkelni a patakon, de esze ágában sem volt összevizezni a szép ruháját.  Az egyik szerzetes szó nélkül, gyöngéden felemelte a hölgyet és átvitte a patak túlsó oldalára majd letette és továbbment.

Így mentek, mendegéltek egymás mellett  – a két szerzetes – még nem a másik aki nem vett részt a nő „költöztetésében” kiakadt:

• Testvér hogy is van ez? Megszegted a szabályt, hogy nőkhöz nem érhetünk!

A másik erre így válaszolt :

• Én már letettem magamról öt. Te még mindig magadon cipeled?

Nincs mit tenned ha meg kell bocsátanod.  Ellenkező esetben a mérgező múlttal megmérgezed a jelen pillanatot is, azt ami most van és nem csak egy elme alkotta kép.

Azért jelennek meg a dolgok, problémánk az életünkben mert készen állunk /lelkileg/ az elengedésre.  Ennek ellenére tovább éltetjük… nincs megértés!  A béke belülről jön, ne magadon kívül keresd!

Az ellenség is mindig belül van!  Az emlékeink!  Ami kint van az az emlék kivetülése és az zajlik benned!  Benned van!

Az ellenség áldás és lehetőség!  Nem a problémáim és emlékképeim vagyok!!  Nem szabad azonosulnom velünk!  A mai nap nem a tegnapi folytatása, hanem a holnap előtti.

Nem kell megértenem, hogy miért történnek a dolgok.  A probléma jön ha kell, ha nem.  Ahhoz, hogy a probléma eltűnjön az emlékképen kell dolgoznunk.  A probléma okát sem kell keresni hogy miért jött, csak el kell engedni.  Az intellektusnak kell tudnia, ő kotnyeles, akaratos és érzelmektől mentes.  A problémát mi magunk hoztuk létre és mi magunk is tudjuk eltüntetni.  Az intellektus tárolja az emlékek információit.  A probléma jön ha kell, ha nem.  Az intellektusnak szerepe van az elengedésben.  Ő dönt, hogy elengedi-e vagy sem.  Az intellektus számára az elengedés a kontroll, irányítás elvesztése.  Engedélyt kell adni ennek a részünknek, hogy irányítson.  A félelem mindig a múltban jön.  Emlék képekből táplálkozva születik meg.  A döntés a tied – elengeded vagy behódolsz neki?!

“Az egyik legboldogabb pillanat az, amikor elég erősnek érzed magad ahhoz, hogy elengedd azt amin nem tudsz változtatni ”

Az elengedés fontossága  számomra megértést jelent.  Mikor összeáll a kép és megértem, hogy miért nem jó nekem az hosszú távon amihez most és eddigi életem során foggal körömmel ragaszkodtam.

Megértem, hogy csak az emlék az ami élteti a ragaszkodásom és az ehhez párosult érzelem.

/ Az emlék a múlt! A most az a pillanat ami épít. /

Megértem, hogy ragaszkodásom oka a félelem : azért ragaszkodom mert ha elveszítem tudom, hogy félni fogok az ismeretlentől, attól hogy nem a megszokott fog történni hanem valami más.

Megértem, hogy bíznom és hinnem kell abban, hogy ami történni fog az nekem jó lesz.  Mi több arra az újra, arra a másra van szükségem de ennek abban a pillanatban még nem vagyok tudatában.  ☝️️

Megértem, hogy a biztonságomat féltem.  Azonban az életet kötöttségektől mentesen kell élni mindenféle függőség nélkül.

Ami egyszer kialakult – jelen esetben a biztonság – az el is múlik.

Ha a fent írtakat megérted, világossá válik számodra is, hogy miért nem kell ragaszkodni dolgokhoz, helyzetekhez, személyekhez túlságosan.  Megérted, hogy miért kell elengednek! ☝️️

A birtoklás, ragaszkodás hosszú távon rombol… energiát igényel.  Hosszú távon nem lehet állandó küzdésben lenni.  / csak szólok 🔜 cukorbetegség 😔 /

A számunkra kellemetlen, rossz helyzetek azért jelennek meg mert ezek lehetőségek arra, hogy mivel nem jó úton haladunk javíthatunk ezen. Tanuljunk belőle.  Tegyünk bizonyos dolgokat másként mint eddig.  Mindenkinek mást tanít egy betegség egy baleset egy iskolatárs egy bolti eladó vagy bárki.  Ami bennük zavar azt kell megoldanom magamban!  ☝️️

Amint megérted el is tudod engedni!  Csak az első lépés a nehéz! ☝️️😊✌️️

Semmit nem kell tudnod és értened ahhoz, hogy használni tudd a számítógéped.  Az egyetlen dolog amit tudnod kell, hogy léteznek programok és azok működnek.  Talán nem érted, hogy a te valóságodban miért vagy honnan jönnek a dolgok, talán azt sem,hogy miért jönnek fel bizonyos helyzetek az életedben.  Nincs is szükséged rá, hogy tudd.  Az egyetlen kötelességed elengedni!